szigetlakó lettem: július 2015

Lusta egy nap van ma, odakint esik becsukták még Wibledon tetejét is. Ember a teniszt nézi a kivetítőn, én meg rájöttem, hogy kb. április óta felgyűlt egy rakás képem, amit még nem posztoltam itt.

Aztán volt egy érdekes csetem is a héten, ami szintén arra ösztönzött, hogy írjak végre itt.

Egy ismerős Budapestről, aki most szintén itt lakik Londonban rámírt, hogy vagyok. Eléggé meglepődtem, mert nem szoktunk csak úgy csetelni. Mivel udvarias lény vagyok, mondtam köszönöm kíválóan (és ez így igaz) és megkérdeztem ő hogy van. Jött a tipikus magyar válasz: megvagyok. Na itt már tudtam, hogy jön folytatás. Majd: bár elég sok lelki problámám van.

Épp a reptéren voltam és vártam a gép indulására, de volt még bőven időm, így némi hezitálás után megkérdeztem akar e róla beszélni. Akart. Annyit azért tudok, hogy ha valaki ilyennel nyit valószínűleg nagy szüksége van némi vígaszra. Még ha nem is vagyok bff-ek. És hát legyünk emberségesek, ha valakinek segítség kell. És akkor megkaptam a litániát, hogy ő bizony itt nem találta meg a számítását és hogy minden hiányzik neki otthonról. Próbáltam neki tanácsokat adni, de sajnos ismerősöm csak a hiányt látja, meg űrt és mint tudjuk semmiből max csak légvár készül. Meg is kérdeztem, hogy hát mire számított, mikor kijött, mi volt ami miatt idejött. Mire kiderült, hogy igazából nem volt olyan állapotban, hogy döntéseket hozzon, amikor kiköltözött.

Mindenesetre érdekes beszélgetés volt. Főleg, hogy ő úgy emlékszik vissza otthoni életére, hogy otthon megbecsült sporttag volt, szerették és elismerték. Ami azért vicces a maga módján, mert sajnos vannak közös ismerőseink és bizony tudom, hogy a legtöbben körberöhögték.

Szóval ha nem volt terve, ha nem volt számítás, akkor végül is minek kellett volna megvalósulnia? Pontosan azt ért el, ami akart. Semmit.

És ezen aztán elgondolkoztam.

Egyrészt én mit is akartam, én miért is vagyok itt? Az örök kérdés. És miért gondolják egyesek úgy, hogy ha csak átköltöznek egy másik országba, akkor ott majd minden egyből működni fog és minden jól fog menni?

Igazából én pontosn azt kaptam, amit akartam. Nem voltak különösebb terveim, csak élvezni akartam a szabad és gondtalan életet. És élvezni Londont. Valóravéltani egy álmot. És bizony meg is kaptam. Élem az álmom. Azt kell mondjam, nekem tök jó. Persze mindig vannak hullám völgyek, de pontosan megkaptam amit akartam, csapat jóbarát, egy szerető férj, egy kis cuki lakás közel a centrumhoz. És még nincs vége, újabb és újabb könnyen elérhető és megvalósítható terveim vannak, és tudom, hogy csak türelem kérdése és minden meglesz. Türelem és szorgalom. Idő és kitartást. Kung fu. Kemény Munka. És lesz eredmény. A dolog érdekessége, hogy ismerősöm kung fusnak tartja magát. SZóval mitől is lesz valakiből kung fu művész. Attól, mert megtanul pár formát és azokat ismételgeti? Mert gondolkodás nélkül hírdeti hogy ő mennyit meditál, de aztán ha megkérdezik, miért meditál fingja sincs?

Vagy az a kungfus, akinek terve van, kitartása, szorgalma, türelme és végül eléri céljait?

Kung fu nem egy harc művészet. Élet művészet. Nem számít milyen formában, mindannyian kung fusok vagyunk. Amíg nem adjuk fel, ami csináljuk. Amíg dolgozunk azért amit akarunk.

Tegnap olvastam egy könyvben, hogy az vagy, aminek el tudod magad képzelni. Az írónő ismert valakit, aki a monaco-i hercegnőnek szeretett volna bébiszittelni. Annyira hitt benne, hogy ő tökéletes lenne erre a posztra, hogy írt egy levelet a hercegnőnek. Válaszként egy repjegy és egy meghívó érkezett egy interjúra. És megkapta az állás.

Az vagy akinek hiszed magad. Az vagy aki lenni akarsz. Se több se kevesebb. És egy pici kung fu.

Te ki vagy?

Ez meg tömeg a lemezboltok fesztiválján a Sohoban valamikor áprilisban.

Hiányzik a cicám Vacak. Aki egy fekete cica. De fekete cicák mindenhol körbevesznek.

Vegetáriánus önkiszolgálda, magyar pincérrel, aki kb 60% diszkontot adott nekünk

Yukival. Neki is van egy sztoria, amit meg kell osszak itt, majd egyszer...

Tavaszi napsütés az első májusi hétvégén

Stroll in the city valamikor áprilisban

első piknik áprilisban vagy májusban?

születésnapi csokor

születésnapi vacsi a Grain nevű szuper menő helyen, ahol 2 hétre előre kell asztalt foglalni

ki tudja megszámolni a raviolit?

birthday fun with friends in London:)

Eurovisios dalfesztivál Ausztrál barátnémnél, imádok nemzetközi lenni:)

Savages, a legmenőbb csajbanda akit valaha láttam élőben

Itt azt énekli, hogy elkapsz e ha zuhanok

Elkapták

Mondom fekete cica mindenhol és őt még meg is lehetett simizni

covent garden menő pizzéria, ahol nincs asztalfoglalás, hanem érkezési sorrendben ültetnek le, nekünk azt mondták két és fél óra múlva le tudunk ülni. Nos mi azt mondtuk egyétek a meg a pizzátokat...