Let it snow let it snow...

Nem nem, nem esik a hó. Sőt virágba borultak a fák, mert sosem megy le 9 fok alá a hőmérséklet, ellenben Karácsony közeleg és én rákaptam Frank Sinatrára. Egyszerűen imádom a karácsonyt. (Nem volt ez mindig így, csak egy két éve van ez.) A karácsony az oka, hogy még mindig itt lakunk Londonban. Tényleg. Tavaly ilyenkor mikor terhes voltam Joy babával, volt egy megállapodásunk az emberrel, hogy idén októberben Budapestre költözünk egy kicsit hosszabb időre. Mert ugye ott lenne anyu, aki tudna segíteni bármikor, én bárhonnan tudok dolgozni,  a lakás sem lenne gond, de...Tavaly karácsony előtti két hetet Baselban töltöttem és hétvégre nem ide repültem haza Londonba, hanem odahaza Budapestre. Így volt szerencsém bejárni a baseli és a budapesti karácsonyi vásárokat, ami szép volt, meg jó volt, de ahogy leszálltam a Heathrow express-ről a Paddingtonnál és mentem a metrohoz, tudtam, hogy soha nem leszek képes elhagyni ezt a várost. Az ok pedig a karácsonyi carol énekesek voltak. Meg a karácsonyi felhajtás, a karácsonyi fények és úgy általánosságban, ahogy a brittek készülnek a kaárcsonyra. Mert itt már december elején illik feldíszíteni a karácsonyfát és onnantól kezdve, mindenhol a jingle bells szól és minden fényárban úszik. ÉS a karácsonyi crackersról már valószínű írtam előző években.
A legszebb a Regent's street, ahol a fények minden évben mások. És a Carnaby street-en is. És mindenki 'festive' hangulatban van, vallási hovatartozástól függetlenül. Mindenki mosolyog. Senki nem nyafog, hogy a fene egye mennyi ajándékot kell még vennem, vagy hogy megint milyen drágaság van. Egyszerűen csak jól érzik magukat az emberek. Igyekszem a legtöbbet kihozni idén, mégha limitált is a mozgásterem, de azt hiszem idén még az átlagosnál is izgatottabb vagyok lévén a kicsi lányom első Karácsonya lesz ez. Ugyan ő még nem sokat fog fel ebből, de a fények neki is tetszenek és már két igazi Mikulással is találkozott, az egyiktől kicsit megijedt Mikulás napon (ami itt ismeretlen, de mivel karácsonyi láz van, egyszerű egy Mikulást meglátogatni december 6-án), de a második már egész jól sikerült. Ismerős környezetben a játszóházban, jóllakottan, kialudva, mindjárt nem olyan félelmetes az a nagy fehér szakáll.

Mikulás 1. 

Mikulás 1. ijesztő volt

Mikulás 2. már viselhető

Előtte karácsonyi lakoma

Szóval azért is írom ezt a posztot, mert egy facebook ismerős eléggé meglepődött, amikor múlt héten az uram felrakott oda pár karácsonyi képet. Ahogy mondtam, itt már december elején beállítódik a fa a lakásba és onnantól kezdve teljesen jogos bármilyen karácsonyi jókívángatás. Mi múlt vasárnap rendeztük meg a szokásos éves "ugly Christmas jumper" partinkat. Szokásos kellemes hangulatban telt. Bár még mindig úgy érzem az első volt a legjobb. Igaz, tavaly terhesen, idén meg a kis hathónaposra vigyázva telt. De így is nagyon klassz volt. És jövőre új pulcsim is lesz, mert amit az idei partira rendeltem, két nappal később érkezett csak meg.
 

Valentinával

NA de nem nyavalygunk, hiszen a karácsony egyre gyorsabban közeleg. És hogy fokozzam a karácsonyi hangulatot, nem csak a fát díszítettem fel, hanem további színes égősorok is ékesítik a lakásunk. Lévén igen hamar sötétedik, már délután fél 4-től felkapcsolom őket, felrakom a kedvenc Frank Sinatrát, vagy épp kiskarácsonyt dudolgatok Joy bébinek és így töltjük a nap hátra lévő részét.

Na? Jó munkát végeztem?

Szerintem nagyon hangulatos itt üldögélni

Voltunk karácsonyi vásárban a Leicester square-en, ahol a Mikulás házába is ellátogattunk, meg a Covent Garden-i karácsonyi piacon is, meg Tash barátnémnál forralt boros karácsonyi bulin és remélhetőleg még egyszer bejutok a citybe jövő héten egy kis karácsonyi fénybámészkodásra. Ezen kívül volt karácsonyi ebédünk az egyik anyuka csoportommal, jövő héten lesz egy másik karácsonyi ebéd a másik anyuka csoporttal és mint említettem, ma egy játszóház karácsonyi külön partiján is voltunk. Ja és vasárnap meg a goth crew-val karácsonyi bruncholok, márha Joy bébi is úgy akarja. Reményeim szerint holnap el tudom rángatni az embert is egy karácsonyi vásárba, aki eddig ezt megúszta. Bár ő tegnap rendesen megünnepelte a karácsonyt a céges buliból reggel 3.15-kor sikerült hazaérni, majd intenzív porcelánbusz vezetésbe kezdett. :D

Anyukák. Oh btw ez Jamie Oliver Olasz étterme Angelben. Már ha ez érdekes info egyetalán. Annyira nem estem hasra a kajától, bár lehet hogy a folyamatos gyerekfelügyelet miatt nem tudtam odafigyelni az ízekre. Vagy egyszerűen csak Jamie Oliver receptje is olyan mint a többi angol kaja: ízetlen.

Oh hát a karácsonyi gyerekruhákról még nem is meséltem. Pedig az óriási, hogy minden kiskölöknek van valami vicces karácsonyi szerkója, ahogy neünk is van karácsonyi pulcsink.

Remélem a kedves anyuka barátnőim nem bánják, de muszáj megosztanom ezeket a baba képeket. Nem tudom eldönteni, hogy ez marhavicces vagy inkább ennyire szánalmasak vagyunk mi anyukák, hogy azt tartjuk viccesnek, hogy a kölkeinet beöltöztetjük...

 Már csak a karácsonyi ajándékokat kell becsomagolni és jöhet a nagy nap. Sajna itt a karácsony este nem annyira menő, az angolok 25-én ajándékoznak, így a szentesti mókáról idén is le kell mondjak, de reményeim szerint jövőre már tányleg anyuval együtt karácsonyozunk. És akkor lesz minden, ahogy kell: készülődés Londonban és szenteste Budapesten. Mert azért az ott a legjobb. Az anyuval.

Aztán még itt van pár kép, mert szép :)

Oh és voltunk a South Banken, bébi gong foglalkozáson. Gamelán az egész hangszer együttes neve és a javai kormány ajándékozta az UKnak. Nagyon kellemes egy órát töltöttünk el, a gongokon játszva egész meditatív volt,

Az egyik legjobb dolog az anyaságimban, az a Hampstead Heath. Megszámolhatatlanul sokat sétáltam ott, de minden alkalommal lenyűgöz a park nagysága, vadsága, szépsége. És mindez itt a kettes zónában. Hát ezért is szeretjük Londont.

Magyar cukrászda Hampstead-nél, Louis névre hallgat.

A kínálat

Hampstead village

Még több Hampstead Heath...

Csajok

#Saturdaynightfever

Szóval szombat este van, az uram valahol "mulat" (egy indiai táncos zenés estre ment) én meg élvezem a kreatív energiákat, amik hirtelen megtaláltak, köszönhetően, hogy a délután folyamán bébi mentesen kiugrottam a Camden town-i piacra Miriam baratnémmal, majd pofatlanul még egy New Yourk stílusú kávézós bagelezőbe is beültünk. Habár kacajra semmi okunk, de még is jól vagyunk köszönjük. Ma ismét szembesültünk vele, hogy hát nekünk nem lesz lakásunk Londonban. Na jó soha nem mond hogy soha, de ahova beköltöznénk, az drága, amit meg ki tudnánk fizetni (értsd 30 év banki hitellel) oda meg a roszseb sem akar beköltözni. Na de azért még is itt vagyunk és jól vagyunk. Bérelni még mindig olcsóbb és legalább oda költözünk ahova csak akarunk. Már városrészt illetően. És továbbra is nagyon szeretünk itt Archwaynál lakni. Továbbra is jók a programok, továbbra is csodálatos dolgokat lehet csinálni bébivel is.
Például szerdán felbuszoztunk a dobtetőre, ahol egy kerámiázó helyen befestették Joy babám talpát, majd jól rányomták kerámiákra hogy majdan ők kiégetik és kifestik, ahogy kértem és kész a karácsonyi ajándék a nagymamáknak (és most remélem, hogy a magyar nagyi nem olvassa a blogom, mert akkor ennyit a meglepetésről) Erról többet meg itt lehet olvasni.
  

Valljuk be bébi azért nem volt túl vidám ezen ötletemtől....

Ma délután kimenős voltam. És Miriam barátnémmal elugrottunk Camden town-ba piacolni, ahogy írtam fent, majd a New York stílusú kávézóban, igen csak angol stílusú kortárs művésznek a kiállítására találtunk. A karácsonyi ajándékom is megtaláltam, csak 450 font ez a Siouxsie kép...

Ha majd egyszer lesz egy otthonunk, akkor nagyon szeretnék megint porfogó vackokat vásárolni bele, mint például ilyen marokkói lámpa kacatokat.

Ezt meg csak úgy fotóztam, mert szerintem szép. És aztán meg jól megbütyköltem az új képszerkeztő app-emel az iphonom.

Meg ezt is

Ezt meg abban a lakásban fotóztam, ahova nem engedhetjük meg magunknak, hogy beköltözzünk. Pedig jó omennek tűnt a szamos marcipán...

Ez meg lett volna a kilátás a lakásajtóból. Sajnos azon túl hogy nem engedhetjük meg az árat, a lakás amúgy is észak nyugatra nézett. Azt meg nem szeretjük. Ha ez az oldal lett volna a fő oldal, akkor még az is lehet, hogy megpróbálnám összerakni a kellő zsetont. 

Na erre meg már majdnem nem is melékszem, de alig ha nem múlt héten fotózhatttam a metron, amikor elugrottam Dalstonba egy postpunk koncert féleségre. Ahova többet utaztam, mint amennyi időt ott töltöttem. 

 Szülőként sok új szülő barátunk van és mint olyan vannak kötelező gyűlések is a többi szülőkkel, akár tetszik akár nem. A helyszín egy pub volt, ahova mikor megérkeztünk a számunkra fenntartott különterembe, egyből azon gondolkoztunk az urammal, hogy vajon beköltözhetnénk e. Az étel jó volt, a kályha meleget is adott. Mi kell még. Aki esetleg nem tudná a pub szó eredetileg a public house-ból ered és a tipikus otthon berendezés annak köszönhető, hogy hajdanán nagyon sok szegény ember nem engedhette meg hogy meleg otthona legyen így az ilyen nyílvános házakba jártak és ott töltötték szabadidejük nagy részét, mintha otthon lennének és csak aludni mentek haza. Ezért aztán ezen nyílvános házaknak kellő képen otthonosnak kellett lenniük. Hmm. Nem is tudom, lehet ez nem csak hajdanán, de még most is így van? Holnap mindenestre egy pubban fogok "Sunday roast"-ot enni.

Ez itt lehetne a nappalink

Na ez meg lehetne az az általános iskola, ahova Joy járhatna, ha beköltöznénk az fentemlített lakásba

A környék, ahol nem fogunk lakást venni...

Ez meg a szokásos Oxford street karácsonyi kivilágítása

Ez meg a Carnaby street karácsonyi dekorja.

Ez meg a legjobb a Regent's street. Ide vissza kell menjek sötétedés után, még karácsony elött, mert tuti állat jól mutat.

Ez meg egy kis görbe este a színház után. Kb. háromnegyed órát sikerült a lányokkal töltenem, mielőtt a lelkismeretes anyuka üzemmód bekapcsolt és hazahúztam a csíkot. 

De akkor is megérte

A színház már kevéssé...Szégyen gyalázat de majdnem elaludtam a baletten...Nem kicsit vagyok fáradt mostanában...

Kávézó szlogen a környéken

A kedvenc könyvtáram ,ahol egy teljesen külön emeleten vannak a gyerekkönyvek és az ingyenes gyerekfoglalkozások

Ez meg a pub food ahol az egyik anyuka csapattal rendszeresen bandázunk

Velük..

Szóval köszönöm szépen jól vagyunk. Nem unatkozunk és már teljesen felépültünk a budapesten kapott kórságból is. Hála a magasságosnak.