szigetlakó lettem: Hen's Party

Nem tudnék jobb helyet a világon egy hen partyra, mint Camden Town

Mivel közeleg az esküvő úgy illik, hogy az ember lánya jól megünnepelje a baratnéival eme remek alkalmat, vagy elbúcsúztassa a lánykorát? Nos nem is tudom. Ez ugye régen a lánykoromban nem volt sikk Budapesten, így nem sok fogalmam van róla. Itt meg ahogy elnézem leginkább csak egy jó indok arra, hogy a csajok jól kiöltözve, jól bebaszcsizzanak.
Miriammal felépítettük a haditervet, hogy a mi esetünkben hogyan is fog lezajlani és mondhatom igen jó kis tervet hoztunk össze.
1. Piknik a Primrose hillen
2. Old time photoshooting Camdenben
3. Pálinka a magyar büfében
4. Koktél
5 Tánc

Nos mint az lenni szokott a tervek minidg szépek, de a valóság valahogy másképp sült el ellenben nem sokban tértünk el a tervtől. Én igen jól éreztem magam és még mindig mosolygok, ha visszagondolok az eseményre.

A piknikhez még egy napsütéses szombatot is kaptunk az égiektől, ami errefelé igen nagy kincs.
Szóval volt piknik, aztán beurgottunk Veronicához ledobni a piknik felszerelést, megigazítani a sminkünket és hogy ezek a gonosz lányok a fejembe nyomjanak egy csodás mennyasszonyi fátylat "bride to be" pink felirattal. Szerencsére a hangulat már meg volt alapozva így ki mertem menni az utcára, de bizony csak és kizárólag hölgykoszorúban. Nem is tudom miért, de annyira fura érzés volt ezzel a felirattal a fejemen mászkálni. Úgy éreztem, hogy egy pillanatra sem maradhatok egyedül. Na de szerencsére némi ital is volt a kezemben a hosszú kb. 5 perces sétára, amíg átértünk a piacra, ahol a vadnyugati fotózásra készültünk. Megkaptuk a fűzőket, meg az alsószoknyákat, némi smink is kaptam és közben kiderítettem, hogy az egyik asszisztens magyar volt, mert magyarok tényleg mindenhol vannak itt Londonban és már készültek is a fotók.

Amíg a fotókra vártunk addig a szomszédos latin klubban időztünk, ahol Veronica egyszercsak forró salsa lépésekbe kezdett és mindannyiunk döbbenetére kiderült, hogy salsa tánctanárnő is volt egykoron. A fő gothik lédi, aki minden pénteken a devonshire armsban nyomul meg a salsa? de igazából tök belefér.

Aztán következő megálló a magyar büfé pálinkával, majd a koktél bár, ahol a következő meglepetés várt rám Ágota jóvoltából: 30 kérdés a vőlegényemről.

Ezután kissé eltérve a napirendi ponttól, már nem is tudom hogy történt, de betoppantunk az Elephant headsbe, ami gyanítom az én ötletem volt, mert nagyon szeretem azt a kocsmát, a hangulat mindig jó és a zene is kiváló. Ahogy elnézem a képeket igen jól éreztük magunkat. El sem kellett volna menni onnét. Sajna azonban betuszkoltuk magunk egy taxiba és elkocsikáztunk Highbury Islingtonhoz, a Garage nevű helyre, befizettük a 6 fontos beugrót és amikor felértünk a táncparkettre megdöbbenve konstatáltuk, hogy mindenki 20 éves és a zene sem annyira az az indie, mint mi gondoltuk, de ettől függetlenül mi elkezdtünk Ágotával táncolni, de valahogy ott minden véget ért, mert valaki kitalálta, hogy menjünk máshova, majd a buszmegállóban én rájöttem, hogy nem vagyok képes máshova menni és amúgy is jött a buszom, hopp felpattantam rá és hazajöttem. Máig nem értem miért. Én aki sosem akar hazamenni? Öregszem. Lehet épp ideje férjhez menni, stb...Persze utólag Miriammal konstatáltuk, hogy nem is értjük miért nem maradtunk és táncoltunk zárásig, de majd még bepótoljuk a nyáron, tutira.

Na és akkor a képek. Nem is szelektáltam ki őket, mert szerintem így mutatja mekkora jó elhajlós mulatság volt. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy legyen lánybúcsúja, mégha nem is megy férjhez, mert baromi jó mulatság a csajokkal elmenni, semmin sem töprengeni, csak elereszteni a hajat. :)