Bucsu a tesómtól

                                 

Bucsu a tesomtol

12 es fel eve alltunk ugyanezen a helyen, anyuval es batyammal, amikor is aput kisertuk utolso utjara. Utana sokszor jottunk fol egyutt harmasban es sokszor jottem fel a tesommal kettesben is ide. Szinte latom ahogy setalunk itt. Az utobbi idokben fajdalom halvanyult  es elbeszelgettunk kozben arrol, ami eppen foglalkoztatott minket.

Azonban soha egyetlen pillantra sem gondoltam, hogy egyszer nem is olyan sokara azert jovok ide, hogy Gabortol  vegyek bucsut. Bar mar regota kuzdott a betegsegevel es az utobbi 1-2 honapban mar nyilvanvalo volt, hogy elhatalmasodott rajta a rosszindulatu sejtburjazas, meg az utolso pillantaban sem hittem el, hogy elmegy. Ahogy o sem. Az utolso pillanatig bizott benne, hogy meg fog gyogyulni.

O volt a nagy es okos batyam. A testverem.

A testverem, ez a szo, tokeltesen kifejezi, hogy mi ugyanabbol a testbol es verbol vagyunk es sokszor mondtuk is egymas kozott, hogy igen te az en verem vagy. Buszken mondogattuk, hogy mi vagyunk a Mezeyek, akik orok ifjak. Batyam vegul te orokke fiatal maradsz.

A testverem egy olyan koteleket jelentett, amit soha senki nem tud helyettesiteni. Olyan elmenyeken mentunk at ketten egyutt, amit senki massal nem elhetek at soha tobbe. Nem voltunk tul jo gyerekek. Mondjuk azt, hogy nem voltunk rossz gyerekek, csak elevenek. Foleg a tesom. Gyerekkorunkban sok idot toltottunk a nagymamanal Ostffyasszonyfan, ahol aztan mindig talaltunk valamit, amivel elszorakoztathattuk magukat. Persze ezek a szorakozasok, nem annyira voltak tetszoek a felnotteknek. Meg mindig itt cseng a fulemben, ahogy nagymama kikiabal az udvarra, hogy fiam mar megint mit zuhalsz? Ez azt jelentette, hogy a Gabor  talalt valamit, amit szetkalapalhatott es ennek eleg eros hangja volt ahhoz, hogy az udvarrol behalatszodjon a nagymamhoz a konyhaba. En meg mar Koran ismerkedtem az ipari zenevel es mindenfele vasakat felagattam egy kotelre es azt utogettem valami dallamban remenykedve. Aztan meg az unokatesoinkkal is sok vicces elmenyunk volt. Amikor elvittuk a szolokarokat es bunkert epitettunk a fak tetejere, vagy mentunk a kukoricasba es mindent letaroltunk a karokkal, hiszen a kukoricas maga volt az eskudt ellenseg. Hatalmas teruleteketet jartunk be harmasban Robival es Gaborral. En mint a kicsi mindig mentem a nagy es okosok utan.

Aztan ott volt meg a masik unokatesonk is, aki most LAben el, es amikor hazalatogattak akkor a ket komoly nagyfiu, mindig kizart engem a jatekaikbol. Mellesleg jogosan, mert en mindig letaroltam az epimenyeiket. 

Kesobb a nagymamam falujaban, mentunk a helyi dizsibe es a tesom odaadta a Depeche Mode kazettait a dj nek, hogy jatsza azokat, meg az Armegeddon Dildost. A helyiek kb. azonnal rohantak ki, hogy na mar megint itt vannak a pestiek azokkal a fura zeneikkel. Aztan volt, hogy a sracok udvarolni probaltak nekem, de a tesom ott volt es kimentett karmaik kozul, mondvan ez a lany ma velem jon haza.

Aztan ott vannak meg az emlekek itt Budapesten, amikor a tesom eloszor elvitt a Pecsaba a Cure klubba, meg egyeb helyekre.   Imadtam vele jarni ezekre az esemenyekre. Ezeken a helyeken a batyamat mindenki ismerte es mindenki szerette es en nagyon buszke voltam ra, hogy o a batyam es en a huga lehetek.  Sosem felejtem el amikor a Golgota teren a jatszoteres kepzelt tigris harcokat.

Aztan kesobb jott a rock and roll meg a metal. A tarsasag kicsit valtozott ,de mi meg mindig sokat jartunk egyutt ide oda. Gabor mindig feldobta a mulatsagot. Aztan en lemorzsoltadtam ezekbol a bulikbol, de meg mindig nagyon jo volt vele dumalni, ha talalkoztunk. Iden tavasszal sokszor volt tamaszom, amikor szuksegem volt ra. Voltunk egyutt kirandulni, vagy csak uldogeltunk a Varosligetben.

Meg o volt az en tamaszom, amikor kozben o mar kuzdott a a settenkedo halallal. De soha nem hitte el hogy meghalhat. Sokszor mondogattam is, hogy nem veszi komolyan ezt az egeszet. De teny hogy onmagahoz kepest sokat valtozott az utobbi egy evben.

Sajnos volt az eleteben nehany olyan dolog, amivel nem tudott egyedul mit kezdeni. Sosem mutatta, hogy barmi is bantana es sosem kert segitseget es mindent egyedul akart megoldani, ezert egyedul cipelte a terheit is. Azt gondolom, hogy belulrol ragta magat. Es megha kifele mindig az mutatta, hogy minden rendben es iranyit mindent, valojaban odabent a sejtek koros burjanzasat nem tudta uralni.

De sokat tanult az utjan. Sokat fejlodott. Orulok, hogy talalkozott olyan tanitasokkal, amit majd a kovetkezo eleteben tovabb folytathat. Nem volt hiabavalo rovidre szabott elete, mert nem csak o tanult, hanem o maga is tanitott.

Ram nagyon nagy hatassal volt, mar kis gyerekkorom ota. Ha o nincs en ma valaki egeszen mas lennek. Azt hiszem a legfonotosabb, amit tole tanultam, az az hogy elj a manak! Ne halogass soha semmit, mert lehet mar nem lesz ra idod kesobb.  Mert az elet kegyetlenul rohan, nem all meg egyetlen pillanatra sem. Ha nem tartod a lepest lemaradsz dolgokrol.

Mult het kedd ota neha nem is ertem miert nem all meg a vilag. Neha lebenulok a dobbenettol, hogy minden ugyanugy folytatodik es emeberek tovabbra is ugyanazt teszik, amit addig. Ahelyett, hogy minden es mindneki csendbenmaradna es ra emlekezne.

Amikor kedden repultem haza Londonbol nagyon izgultam, hogy meg elcsipjem ot es hogy segiteni tudjak neki  az utazasan. Reggel megkertem anyut, hogy tegye a fulehez a telefont es megkertem Gabort, hogy varjon meg. Es o megvart,mert mi testverek voltunk es o szeretett engem nagyon, ahogy en is ot. Nagyon halas vagyok, meg ha szenvedesek aran is de megvartal es ott lehettem veled az utolso oradban.

Gabor nagyon fogsz hianyozni. Potolhatatlan veszteseg vagy. Nincs barat, vagy szerelem, aki potolni tudna. Mert te voltal a testem es verem.

 De tudom, hogy beteljesitetted az utad, amely Mezey Gaborkent vart rad. Tudom, hogy halalod csak atmenet ket vilag kozott es nem allando allapot. Tudom, hogy az Univerzumnak celja volt a halaloddal es remelem egyszer majd megertjuk az univerzum akaratat. Mert semi, de semi nem tortenhet az o engedelye nelkul.

Igy most bucsuzom toled, de nem orokre. Mert talalkozunk meg!