A második hétfőmön végre összeszedtem magam, hogy felhívjam azt a számot, amit a neten találtam és Shaolin kungfut hirdetnek. Nos legnagyobb örömömre kiderült, hogy a szomszédos Brunel University-n is vannak órák. Hétfő este 9-től és pénteken este 8-tól. Szóval szépen össze is kaptam magam, hogy akkor én már megyek is edzeni. Joe elvitt kocsival, hogy mégse tévedjek el, ami jó is volt, mert az egyetem területe óriási. Majd mint kiderült éppen fresher week van, vagyis épp az új egyetemistáknak van ismerekedés, beiratkozás, party, stb. egész héten. Beszéltem egy sráccal, miközben kerestem és vártam az edzésre, aki egyből lehívott egy srácot, aki magyar volt. Nos edzés nem volt, helyette beszélgethettem Lacival, aki aztán haza is kísért, nehogy letévedjek. Kedves volt, de minimum 10 évvel fiatalabb és igazán nincs is semmi közös bennünk, szóval nem hiszem hogy vele sokat söröznék. Mindegy legalább van még egy kontakt.
Aztán kedden levelet kaptam a European Medicaine Agency HR-től. Hogy mikor is tudnánk beszélni. A lányeg, hogy januárban jelentkeztem a trainee programjukba, júliusban volt interjúm, de végül is nem vettek fel. Miután viszont lett egy állásom a Parexelnél, nem is bántam. Végül csütörtökön beszéltem velük. Kiderült, hogy valaki visszamondta és ha szeretnék csatlakozni, akkor hétfőtől lehetne vagy legkésőbb okt 16-tól...Nos az előnyök: sokkal közelebb van a központhoz és lennének barátok, hiszen mindenki most kezdene a trainee programban. Hátrányok: kevesebb fizu, noha nem sokkal, jelen pillantaban, nem mindegy még 100 font sem...És max 9 hónapos lehet a szerződés. Hosszabbítás nincs, az EMAnál pedig nem lehet állást kapni utána, tehát 9 hónap múlva garantált állás nélküli lennék. Hát ezeket kellett mérlegelnem. Meg azt, hogy például nekem nem tetszik Canary Wharf ahol az EMA székhelye van és a munka ugyanaz a vacak lenne és mindenki akcentussal beszél...
Kicsit voltam csak ideges. Hiszen pont múlt hét szombaton nyilvánítotam ki az Uninak, hogy beljebb akarok költözni és dolgozni. Erre meg is kaptam a lehetőséget...Mivel nagy dilemma elött álltam és másapra vissza kellett szólnom, hogy mi legyen, gondoltam két üveg Crabbies bizonyára nagy segítség lesz a döntésben. (Nagy kedvencem ginger ale) Aztán mikor hazajöttem Joe-t találtam itthon egyedül. Karen valahol barátnőzött. Ritkaság az ilyen. Karen mindig itt van. Na de mivel épp nem volt mit csinálnia, dumálgattunk, közben megiszogattuk a sörünket és mikor minden elfogyott, Joe kitalálta, hogy nézzük meg a szomszédos kocsmát, amiben ugyan még ő sem volt, de biztosn nagyon jó. Az is volt. Igazi hamisítatlan angol feeling, amit szeretek. Persze nem vittem fényképezőt, de Joe megígérte, hogy megyünk még máskor is. Szóval Prince Albert-be mentünk. Azt hiszem van róla fent egy kép korábbról. Szokásos angol cuki kis kocsma, kicsit ugyan lepukkant és a helyi törzsközönség. kb. 5 db 50 körüli emberke. Az egyik egy nő volt a lányával. Ő egész jól szituált. Kellemesen eldumáltunk. Na jó én inkább csak hallgattam, mert néha egy kukkott sem értettem az angol akcentjükből...Mindenestre nagyon kedvesek voltak, mondták, hogy menjünk máskor is, mert itt aztán jókat lehet mulatni..:)
Szombaton bemerészkedtem a citybe újfent. Természetesen a metron volt egy kisebb elakadás újra, de közben Kata üzent, hogy menjünk a Portobellora. Szóval, amíg ő összekészült én sétáltam egyet a Regent's parkban. Amit még mindig London és talán a világ egyik legszebb parkjának tartok. Na jó nem láttam a világ összes parkját...
Aztán találkoztunk Katával és irány a Portobello. Ez egy olyan hely, amiről már sokat olvastam, de még sosem voltam. Dacára annak, hogy nyolcadszorra vagyok itt...Hát meg kell hogy mondjam, új szerelem lett belöle. Tele van tök jó kis butikkal és piaccal, tünemény házak, néha olyan mintha valami mesébe csöppentem volna. Kicsit úgy éreztem, hogy még jobb is, mint Camden. Szóval ott teljesen elfelejtkeztünk időről, meg mindenről. Klassz volt, aztán még kicsit sétáltunk, kajáltunk, majd bemerészkedtünk a Sohoba. De ott persze nem volt olyan pub, ahol lett volna hely és közben ráébredtem, hogy már nem is tetszik annyira a Soho. Túl sok ember van ott és inkább vannak barok, mint pubok. Azért persze ott is van egy két jó hely, de az arcok annira mások...Na hát ez volt a héten.
Klassz lenne írni egyéb dolgokat is, hogy milyen benyomásaim vannak, mert vannak, de persze egy sem jut most eszembe...És így is tök sokat írtam már, ki olvassa ezt egyetalán el? Szerintem senki.:D :D
Aki eljutott idáig, az küldjön egy emailt:) A jelentkezők között kisorsolunk egy két személyes hétvégét Londonban!
Az egyik személy én leszek:)
Pussszzzii
Aztán kedden levelet kaptam a European Medicaine Agency HR-től. Hogy mikor is tudnánk beszélni. A lányeg, hogy januárban jelentkeztem a trainee programjukba, júliusban volt interjúm, de végül is nem vettek fel. Miután viszont lett egy állásom a Parexelnél, nem is bántam. Végül csütörtökön beszéltem velük. Kiderült, hogy valaki visszamondta és ha szeretnék csatlakozni, akkor hétfőtől lehetne vagy legkésőbb okt 16-tól...Nos az előnyök: sokkal közelebb van a központhoz és lennének barátok, hiszen mindenki most kezdene a trainee programban. Hátrányok: kevesebb fizu, noha nem sokkal, jelen pillantaban, nem mindegy még 100 font sem...És max 9 hónapos lehet a szerződés. Hosszabbítás nincs, az EMAnál pedig nem lehet állást kapni utána, tehát 9 hónap múlva garantált állás nélküli lennék. Hát ezeket kellett mérlegelnem. Meg azt, hogy például nekem nem tetszik Canary Wharf ahol az EMA székhelye van és a munka ugyanaz a vacak lenne és mindenki akcentussal beszél...
Kicsit voltam csak ideges. Hiszen pont múlt hét szombaton nyilvánítotam ki az Uninak, hogy beljebb akarok költözni és dolgozni. Erre meg is kaptam a lehetőséget...Mivel nagy dilemma elött álltam és másapra vissza kellett szólnom, hogy mi legyen, gondoltam két üveg Crabbies bizonyára nagy segítség lesz a döntésben. (Nagy kedvencem ginger ale) Aztán mikor hazajöttem Joe-t találtam itthon egyedül. Karen valahol barátnőzött. Ritkaság az ilyen. Karen mindig itt van. Na de mivel épp nem volt mit csinálnia, dumálgattunk, közben megiszogattuk a sörünket és mikor minden elfogyott, Joe kitalálta, hogy nézzük meg a szomszédos kocsmát, amiben ugyan még ő sem volt, de biztosn nagyon jó. Az is volt. Igazi hamisítatlan angol feeling, amit szeretek. Persze nem vittem fényképezőt, de Joe megígérte, hogy megyünk még máskor is. Szóval Prince Albert-be mentünk. Azt hiszem van róla fent egy kép korábbról. Szokásos angol cuki kis kocsma, kicsit ugyan lepukkant és a helyi törzsközönség. kb. 5 db 50 körüli emberke. Az egyik egy nő volt a lányával. Ő egész jól szituált. Kellemesen eldumáltunk. Na jó én inkább csak hallgattam, mert néha egy kukkott sem értettem az angol akcentjükből...Mindenestre nagyon kedvesek voltak, mondták, hogy menjünk máskor is, mert itt aztán jókat lehet mulatni..:)
Szombaton bemerészkedtem a citybe újfent. Természetesen a metron volt egy kisebb elakadás újra, de közben Kata üzent, hogy menjünk a Portobellora. Szóval, amíg ő összekészült én sétáltam egyet a Regent's parkban. Amit még mindig London és talán a világ egyik legszebb parkjának tartok. Na jó nem láttam a világ összes parkját...
Aztán találkoztunk Katával és irány a Portobello. Ez egy olyan hely, amiről már sokat olvastam, de még sosem voltam. Dacára annak, hogy nyolcadszorra vagyok itt...Hát meg kell hogy mondjam, új szerelem lett belöle. Tele van tök jó kis butikkal és piaccal, tünemény házak, néha olyan mintha valami mesébe csöppentem volna. Kicsit úgy éreztem, hogy még jobb is, mint Camden. Szóval ott teljesen elfelejtkeztünk időről, meg mindenről. Klassz volt, aztán még kicsit sétáltunk, kajáltunk, majd bemerészkedtünk a Sohoba. De ott persze nem volt olyan pub, ahol lett volna hely és közben ráébredtem, hogy már nem is tetszik annyira a Soho. Túl sok ember van ott és inkább vannak barok, mint pubok. Azért persze ott is van egy két jó hely, de az arcok annira mások...Na hát ez volt a héten.
Klassz lenne írni egyéb dolgokat is, hogy milyen benyomásaim vannak, mert vannak, de persze egy sem jut most eszembe...És így is tök sokat írtam már, ki olvassa ezt egyetalán el? Szerintem senki.:D :D
Aki eljutott idáig, az küldjön egy emailt:) A jelentkezők között kisorsolunk egy két személyes hétvégét Londonban!
Az egyik személy én leszek:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése