The wonderful rejuvenation of the independent woman

Nahát kérem szépen, jól eltűntem. Nem igaz? Pedig voltak itt események, csak valahogy eltűnt a fényem és nem volt hangulatom blogolni. Pedig pl. pont két hete életem legszebb operáját láttam az ENOban. Madam Butterfly. Miriam szerzett rá jegyet kemény 15 fontért. Szokásos második emelet akárhányadik sora, de mivel háhá megint voltak üres helyek az első sorban, ezért jó szokásunkhoz híven újra  40 fontos helyről élvezthettük az előadást. És milyen gyönyörűséges volt.

Aztán találtam taoista meditációt Angelben és végre tanultam valami újat és csodásat és közben még a tibeti kiskölköket is támogattam némi adománnyal. 

Voltam Sangha meditáción is, ami kb. 3 órás volt, meditáltunk mindenhogy, ülve, állva, sétálva séringeltünk, meg ridingeltünk. De ez nem az én stílusom. Nem vitás. Nagyon megnyugtató dolgokat hallottam, de nekem akkor is fura volt. 

nahát aznap épp ilyen volt a hangulatom: esős felhős...

Aztán voltam egy előadáson, lengyel barátomnak Igornak köszönhetően, ami pompás mulatság volt. Ealingben egy kicsi kis lepattant épületben a population matters nevű mozgalommal a Mother - caring of 7 billion című filmet néztük meg, majd jól megvitattuk. Nekem bejött. Bár a mozgalom célja a születésszabályozás, azért elég vicces volt, hogy Igor barátom és jómagamon kívül mindneki a 60at verte felülről, tehát náluk már nem számít, hogy mennyire szabályoznak. A lényeg, hogy a föld túl van népesedve és túl sokat fogyasztunk és ezzel tönkreteszünk mindent. És a többi. És fajok halnak ki és a többi. Most nem részletezem, de nagyon élveztem, kaptam néhány nagyon megnyugtató ötetlet és nem utolsó sorban felvidult a napom. Főleg mikor az amúgy extraintelligens emberkék próbálták beindítani a Xboxt, ami egy 7 évesen ugyan nem fogna ki, de itt komoly issue volt a kérdés megoldása.:)

Na de viccet félre. A mozgalom fő védnöke és egyben szellemi atyja Sir David Attenborough.
Ezen linken tessék többet olvasni. És egyik fő támogatójuk valami mufti az UKparlamentben.  De mivel sekélyes vagyok, ha politikáról van szó, csak arra elékszem, hogy az a fickó, aki bringával akart behajtnai a Downing street 10. be és mikor az ajtónálló nem negedte be, hát mondott neki valami csúnyát, amiből itt aztán hatalmas botrány keletkezett.

Na de a discussion során legnagyobb megdöbbenésemre szót kértem és kaptam és egészen csodálaot élméyn volt. Pont úgy éreztem, mintha életemben először csinálnék valamit, ami a Föld védelmében van. Azt persze nem tudhatom és nem isaz én szerepem eldönteni, hogy azok a furcsa természeti változások, amik most végbemennek valóban az emberi tevékenység műve vagy csak a periodikus felmegeledésé. De azért nem rt vigyázni erre a szép kis planétára. Mert egy apró ékköve ama hatlamas univerzumnak, amit úgy szeretünk és csodálunk és amelynek mi is része vagyunk. És ily módon minden ellene elkövetett bűn ránkcsapódik vissza.

hát kérem a világ dolgaiban szakértők...a Xbox világában tétova gyermekek

épp megoldjuk a világ baját

Ja voltunk topogni Miriammal dead and buried partyn. Valahol Alex is ott figyelt..Klassz volt, de a hazaút. Jajj.

De ami visszahozta az életet belém, az a mai nap volt. Laurával (Diátől örökölt új barátnőmmel) találkoztam, hogy megtekintsünk egy kiállítást, amely egy fotósorozat volt iráni népekről és amúgy meg charity, tehát a  képekért befolyó összeg teljes egészében a megerőszakolt és sanyarú sorsú nőket támogatja Iránban. Nos be kell valljam én ezzel ezidáig nem sokat törődtem és szerintem valszónűleg legalább annyi sanyarú sorsú nő van Európában is, bár az ők megmentéséről nem sok szó esik. Valszeg azért valami kis morzsa leesik a galériának is...Mindensetre érdekes képek voltak és mivel még mindig sekélyes vagyok számomra a leglenyűgözőbb az volt, hogy London egyik elit negyedében sétálgattam, betértem a kiállításra, ahol aztán ingyen boroztunk és iráni minifalatkáztunk és megbeszéltük a világ (a  mi világunk) dolgait. Laura amúgy angol, viszont Hongkongban és Dubaiban nőtt fel, ennek köszönhetően érző lelkületű (amúgy boldog munkanélküli, charity intershippel) gondolkozó lény és én nagyon jól szórakoztam. És Laura tányleg boldog. Pedig nincs melója, housekeeping benefiten van és az intershipje nem fizet egy fillért sem és kb. 3 hónapja van találni egy munkát. Imádom. És csodálom és persze hálás is vagyok neki, hogy elhívott erre a rendezvényre, aminek folytatása következik, mert kifejezetten poén volt. Na hát ezt persze nem illne mondanom. De ahogy elnéztem a megjelenő felső kategóriás posh népek sem szomorkodni gyűltek össze. Mert rajtunk kívül, mindenki nagyon elit volt, ultramodern és nagyon egyedi. Hja kérem, ha sok pénz van, nem neház egyedien öltözni. 

Na de a lényeg, hogy jól felrázott az este, tökéletesen jól éreztem magam. És egyszerűen csak visszatért belélm a lélek.

Szóval ezért csak őszintén hálás tudok lenni Laurának és az Uninak is. Köszönöm!

Hja kérem a studio is nagyon komoly volt. 

És mikor lementünk az aló szintre Laura nemes egyszerűeséggel megszólított egy arab középkorú úriembert, tudakolván, hogy ő vajon ott dolgzik e. Mire kiderül, hogy nem egészen. Ő a tulaj. 

A kedves pincérek meg egyfolytában töltötték a bort és etettek minket. Gondolom, ha kicsit kapatos a nép, jobban fogynak az amúgy 7-800 fontos fényképek. 

Sajna fényképező gép az nem volt nálam, de a wcben sikerült két képet lőni a telómmal:

Az iráni képkiállításon kívül, mindenhol ultra klassz Bowie képek lógtak. Még a wcben is. Amit nem sikerült megtudnom, hogy vajon az arab fickó imádja Bowie-t vagy csak remek az üzletérzéke és tudja mi a menő.

És ez itt az indipendent woman újjászületve:)