Let's rock in London

Ez a bejegyzés arról szól, hogyan lehet letudni Londont két nap alatt.

Julcsi barátném péntek este 9kor leszállt az easybus stanstandi járatáról a Baker streeten, amit én már nagyon vártam. Volt egy rakás tervem, de tisztában voltam, hogy két nap kevés lesz mindent végigjárni. Volt egy tervünk is a két napra. De büszkén jelenthetem, hogy két nap alatt mindent teljesítettünk, sőt még annál is többet.

Szóval péteken egyből a Baker streeten beugrottunk egy óriási pubba,  The Metropolitain Bar néven fut és a Weatherspoon láncolathoz tartozik. A sör árak itt  a legjobbak és  ha olcsón akarunk jó pubfoodhoz jutni, akkor is ide kell jönni.
Oh és egy kedves fiatalember önként felajánlotta, hogy készít rólunk képet a pubban.:)
Be kell vallanom, hogy mivel hamarabb értem oda Baker streetre, mint Julcsi busza a hely wcjében húztam meg magam a fagyhallál ellen. Ugyanis már az is kb. olyan volt, mint valakinek a nappalija. És mivel picit untam magam, fényképezgettem...

úgy tűnik a srácnak ez részünk volt érdekesebb

A pohár sör (half pint, azok kedvéért akik elkövetnék azt a hibát, hogy egy pohár sört kérnének, Angliában...) csak azért volt, mert nem kaartuk lekésni az utolsó metrót. Mert ugyan most csak 42 percre vagyok a citytől, de ha az utolsó metró elmegy, akkor ugyanolyan bajos hazajutni, mint eddig volt.
A többit itt helyben Uxbridge-ben nyeltük be.

Tulajdonképpen ez volt az első igazi kocsmatúrám itt a környéken. Hiszen délután a Baroosh nevű helyen voltam, elbúcsúztatni Anikót, akinek az volt az utolsó munkanapja a Parexelnél. Amit igen szomorúan nyugtáztam. Viszont a nachos nagyon klassz a Barooshban és van Blue Moonjuk is, ami viszont New Yorkot jutatta eszembe, mikor is Evelynt látogattam meg.

Blue Moon Evelyn nélkül:(

Fair Well party

Az óriási nachos

Az Uxbridge-i kocsmatúra következő állomása a Crown and treaty lett volna, de mivel 5 fontot akartak kérni belépő nevén, inkább kihagytuk.
A helyi weatherspoon-ban pedig olyan emebrek voltak, hogy oda inkább nem mentünk be.
A queen's head már bezárt, szóval végül a Metropolitanban köttünk ki. Egész jó választásnak bizonyult, viszonlag szimpi arcok vettek minket (mivel ez nyugat-london, ez igazán ritkaság) körül és a zene is egész elviselhető volt.

Nos ezután a sör után szépen hazaballagtunk. Volt már vagy fél kettő, és részemről, nem kellett altatni.

Valamilyen különös oknál fogva mind a ketten felébredtünk reggel 7kor és ha már így alakult, gondoltuk nekivágunk a nagy Londonnak, hiszen tervünk mint a tenger.
Sajnálatosan ez az a hétvége volt, amikor is a metropolitain linet kopácsolták és annak is pont azt a részét, ami nekünk kellett volna. (Ha esteleg nem írtam volna még: a londoni metro 150 éves és ezért hétvégente probálnak egy egy szakaszt felújítani, a tfl.gov.uk weboldalon lehet értesülni, melyik héten melyik szakasz kerül részleges vagy egészleges lezárás alá.)
Hát mi végül úgy döntötünk, hogy kipróbáljuk a metropótló buszt. Micsoda hiba! Soha de soha többet. Ha valahova el lehet jutni metroval, inkább azt válassza az emebr lánya, mintsem a buszt. Teljességel kiszámíthatatlan, mikor fog elindulni vagy egyetalán jön-e.
Kerülő úton picaddilly line-nal másfél óra lett volna az út Camden townba, az első uticélunkhoz, de így kb. 2 és fél vagy 3 órát utazgattunk. Na de a lányeg, hoyg végül megérkeztünk Camden townba.
Igazából hajlamos lettem volna kihagyni a piacot a programból, mert így, hogy itt lakok, már uncsi és túl turiszti:) Azonban akartam venni egy polot Johnnynak és ez a mission csak ott volt 100% sikerrel kivitelezhető. Nos lehet vannak szebbek és jobbak a város más részén, de mivel én azt nem tudom, így sikerült. Na és az eladó srác magyar volt (amit sosem találtam volna ki, mert totál nem úg nézett ki a fiú)  ennek örömére kaptam 2 font kedvezményt, mindneféle alkudozés nélkül:)

Aztán picit tovább sétálva megtaláltuk a kincset. A Móni büfét! Camden Market kellős közepén! Lángos, kürtös kalács, pilóta keksz és a pult alól elővarászolt pálinkával. 6 fontért be is vertünk délben egy kis hazait:) Nos az eső és hideg szél ellenére, azonnal mosolyra görbült a szánk. 

egyszer itt akarok lakni!

Ezt azt hittem nem hiszem el. A macska integet, az oké, de Bözske decensen  forgatta a kis kacsóját! Ez az a giccs amit mindneképp szeretnék beszerezni!

Móni's food után még betértünk azért az Elephant's headbe is, hiszen az kihagyhatatlan, ha erre járok. Annyira skizo érzés lett ott úrrá rajtam, hirtelen úgy ereztem, hogy nyaralok, hiszen mikor máskor iszik az ember sört ebéd helyett és közebn ez csak átlagos szombat volt:)
Közben a nap is kisütött, így picit igazítottunk a programon és beiktattuk a Regent's parkot, ami Camden townból egy 20 perces séta a kanális partján és csak kevesen tudják ezt a titkot:)

Sajnálatos módon, mire a Regent's parkba értünk, az eső újra eleredt. Na de ez minket nem gátolt meg abban, hogy elüldügéljünk egy padon az esernyőink alatt és cidert szürcsöljünk sweet chilli sourcream chips-szel.

Majd kicsit később a nap is kisütött a kérésünkre és még egy picit az arcunkat is melegítette. (Tanulság a napszemőveg ugyanolyan készenléti szükségleti tárgy, mint az esernyő itt:)

Ezután folytattuk a tervvel. China town kínai ebéd és tsing tao. A Hongkong nevű büfét szemeltük ki erre a célra, ahol is 10 fontért annyit ehetsz, amennyi belédfér. Hát vegetáriánusként, azért nem volt akkora nagy biznisz, de jól esett a meleg leves és egyéb fogások és a hideg sör. Ami Kínában pont fordított viszonyban van. A wc az viszont hamisítatlan kínai szagot árasztott. Nem igazán tudnám leírni, mi ez a szag, egyszerűen Kína szag. Mindegy, nekem azért jó emlék:)

Rocker:)

Balra China Town jobbra Soho

Kicsi séta erre arra és beiktattunk egy újabb programot, az Angel nevű sörözőt, ahol minden egyes szobához külön ajtó nyílik kívülről, de a bárpult azonos. És az emeleten kis szobácskák, ahol baráti társaságok kellemesen elidőzhetnek, mintha tényleg valakinek a nappalijába léptünk volna be. 

Hát ez egy izgalmas hely volt. Elükelő escortoknak...És odabent Sisters of Mery szólt, csak stílusosan...

Julcsi és az ő jól megérdemelt whisky-je

Nos be kell vallanom, itt beiktattunk egy kis programváltoztatást és az eredeileg indie pub és koncertből egy rock kocsmát csináltunk, koncert helyett pedig hazamentünk:)

Ez történik, ha kültéri beállítás helyett, a beltérit használom. Ezen semmit nem változtattam, így sikerült. Sztem ez jó játék lesz később.

Vége mára Aztán volt egy vasárnapunk még. Nem is tudom mióta nem aludtam egyhuzamban 9 órát.  :) De nem bántam. Szerintem igen jól teljesítettünk szombaton, és habár a FOMOm kényszerített volna még, hoyg elmenjünk Camdenba bulizni, nem bántam a hazmentelt sem, eleget áztunk kívül és belül is:) Szóval vasárnap. A megbeszélt vintage fairrel indítottunk. Sajnos most valahogy nem éreztem a késztetést, hoyg bármit is felpróbáljak, pedig például megint megtaláltam a múltkori ruhámat. Azt hiszem ebbe a Hammersmith vintage fairbe azért már nem jövök el többet. Klassz volt, de elég volt.  Mire végeztünk jól meg is éheztünk, ezért a változatosság kedvéért beültünk a helyi weatherspoonba:) The William Morris-ba. Burger meal egy korsó sörrel csak 5 font és persze van nekik vegaburgerjuk is.:) Szerintem kíváló ebéd, ha az ember olcsón ki akarja próbálni a pubfoodot és jól is csinálják. Ettem én már vegaburgert itt, és a weatherspoonos a legjobb.

  

A sör jó volt, nem tudom miért van ilyen hülye fejem...

Na és akkor belecsaptunk az igazi turistanyalánkságokba.

Big Ben, trafalgar square, London Eye, Buckhingham Palace (ez utóbbi csak tisztes távolból), SouthBak Center az meglepetés éneklő liftjével, kilátásával és még egy Bach előadásra is belógtunk. Na jó már éppen vége volt, de ide mindenképp el akarok jönni majd még egy koncertre. Hasonló a mi Müpánkhoz, de it télnek az emberek. Nem csak kiöltözött nyuggerek vannak, hanem mindenki, kicsik nagyok, turisták, londoniak, mindneki. VAn könyvtár, büfé, kiállítás, könyvesbolt (Foyles) ezt mindnekinek ajánlom, aki bármilyen könyvet akar venni. Szuper és tuti megtalálható minden. 

Aztán séta a Temze parton, Tower, Tower bridge, ajándékvásár a tescoban, majd mág arra is volt időnk és energiánk, hogy elbóklásszunk Kelet Londonba. Ahol teljesen véletlenül még egy partyba is belebotlottunk vasárnap délután 6kor. Cafe1001. Vicces volt. És az igazi nagy felfedezés, hogy van itt egy vintage piac. És ez lesz a nekem való. Mert igaz vintage de a ruhák vadi újak. Sajna már zártak, mire belebotlottunk, de még bármikot visszajöhetek:)

Hazafelé mág betértünk a Dirty Dicks-be, amire nem jöttünk rá, miért ez a neve. De igen szép emlékekkel távoztunk:)

Majd még arra is jutott energiánk, hogy az Oxford circutól lesétáljunk a Piccadilly circusra. 

Na és akkor onnan már haza. Az utolsó terv egy snake bite lett volna a Queens headben, de végül nem került rá sor, egyrészt mert zárva volt, másrészt mert kicsit offon voltunk:)

Hát ez volt a 2 nap Londonban. Aki többet lát és több kocsmát tesztel ennyi idő alatt, az írja meg a blogjában. 

Én büszke vagyok magunkra.

És igazán feltöltött ez a hétvége Julcsival Londonban. 

Mert nincs is jobb, mint London főleg, ha egy jóbarát is kéznél van.