2013. március 14., csütörtök

Rent a room in London or mistakes that should not be done...

Na hát, annak ellenére, hogy még tavaly augusztusban megkaptam minden tanácsot, mire figyeljek a szobabérlésnél, én sikeresen belefutottam mindbe, elkövetettem az összes hibát, amit Budapestről, szerencsésen megúsztam.
De a lényeg, hogy két és fél hét stresszelés után utoljára ülök a hillingdoni csoda lakás kanapéján. Végre megnyugodhatok, minden elintézve, szóval az igen jólmegérdemelt Crabbiesem iszogatom.

Szóval ugye a kellemetlen herce-hurca az álom szobá-ház után, annyira megviselt voltam, hogy úgy döntöttem én maradok, ahol vagyok és nem költözöm sehova.

Majd kb. 2 és fél héttel ezelőtt, beesett egy friss szobahírdetés a mailboxomba. Uxbridge szívében, szoba kiadó, 365 fontért plusz 40 font rezsi. Hát azonnal hívtam és mentem. A házra az volt kiírva Princes Maison, amit én azonnal félreértelmeztem és az agyam úgy döntött, hogy biztos így is írják az angolok, hogy hercegnő. Eszembe sem jutott, hogy az, mint Prince's Maison szerepelhet. Szóval úgy döntöttem, ez az én házam. A ház kívülről és belülről sem nagy szám, de a szoba valahogy azonnal megfogott. Kb. kétszer akkora, mint a mostani szobám és az ágy fölött muszlin baldahin van. A lány kicsit sietősen mutogatott, de az érzéseim határozottan jók voltak. Annyira izgatott voltam, hogy totál elfeljtettem egy csomó dolgot megkérdezni. Másnap reggel fel is mondtam a hillingdoni kényelmes újépítésű házban lévő szobámat.
A kérdések csak utána jutottak eszembe.
Olyanok, hogy hova teszem a bringám, kapok e ágyneműt, van-e konyhai felszerelés, mi van a helyi adóval. A leányzó aki kiköltözik tökéletesen megnyugtatott. Nekem nem kell adót fizetnem, mert diákokkal fogok lakni, itthagyja nekem az ő eszközeit és paplanját és a bringám persze tarthatom bent a házban. Csak hívjam fel az ügynökséget, hogy lecseréljem őt a szerződésben.
Szóval. Ez egy szerződés, amit 3 lány kötött a tulajjal. A három lány csak egyszerre költözhet ki vagy be, különben ugrik a deposit. A szerződés szeptember 7ig tart de a lányok tuti maradnak még tovább.
Aztán az ügynökségi szerződés 150 font. Csak úgy, mert ők referálnak engem a landlornak. Ami egy röhej volt, az ügynökség kb. egy fűszálat nem tett keresztbe értem. Akárhányszor hívtam őket, megígérték, hogy visszahívnak, soha nem tették. A srác kábé úgy nézett rám, mintha egy darab szar lennék. Ha mindenkit így kezel, nem tudom mennyire lehet sikeres. Bár gondolom a több százezres (fontban:) házakat vásárlók csak kapnak tőle egy mosolyt...Segítőkésznek egyetalán nem volt mondható. Többször kértem a szerződést, emailben is, de valahogy nem sikerült eljuttatni hozzám. Majd mikor a helyi adókról érdeklődtem az ügynök a csajszira mutogatott, a csaj meg idegesen közölte, hogy nincs adó, mert diákokkal lakom.
Közben az ügynök lebetegedett, én elutaztam 4 napra. És persze senki, de senki más nem tudta nekem odaadni a szerződést. Ja az iroda meg költözött, ezért sajnos, még a számítógép is szét van szedve.
Őszintén bűzlött egy csomó minden, komoly aggodalmaim voltak az egész költözéssel.  A csajszi nagyon könnyen ment bele, hogy otthagy nekem dolgokat és hogy kifizeti az ügynökségi díj felét. Valahogy semmi sem stimmelt, de mivel már felmondtam itt, nem akartam visszacsinálni.
És akkor nagy nehezen, most hétfőn egy nappal a beköltözésem elött, megkaptam a kulcsokat. Amikor is elkezdtem napról napra becigőlni a cuccokat.
Kedden össze is futottam Leanne-nal, aki az új lakótársam 23 éves cserfes kis fekete csajszi. Igen hamar kiderült, hogy a leányzó, akit én helyettesítek, nem hazaköltözik északra, hanem összerúgták a port és nem bírják egymást. Hazugság 1...Nem is beszélnek egymással. Remek. Egy bitch fészek...De ezt kb. leszarom. Nekem van a legnagyobb szobám, akkor is elleszek, ha nem is beszélek velük.:)
Ami annál inkább szarul esett. Hogy kiderült bizony van helyi adó és mivel nekik nem kell fizetni, mert diákok, az egészet nekem kell fizetni. De kapok 25 % kedvezményt. És egyelőre foglalmam sincs mennyi az annyi. De hallottam havi 100 fontot is, meg 120at is...Csodás. És mivel már aláírtam a szerződést és amúgy sem maradnék itt Hillingdonban, ezért így jártam, hülye voltam, fizessek.
Csak magamat hibáztathatom, hogy a rossz érzéseim ellenére is mentem fejjel a falnak. Oh igen jó bika vagyok vagy kos. Tök mindegy mind a kettő ugynaolyan makacs.
Szóval örök tanulság: csak olyan helyre szabad költözni, amit úgy hírdetnek, hoyg x font és minden benne van. Semmi olyat nem szabad elfogadni, hoyg ennyi a szoba plussz rezsi. Az bűzlik. És kamu.
A másik kedves meglepetés Joe. Több mint egy hete megdumáltam vele, hogy segít elvinni kocsival a cuccaimat. Tegnap újra megkérdeztem. Milyen érdekes, már nem volt biztos benne, hogy ráér-e ma. Ezért inkább hívtam egy taxit és elintéztem egyedül. És valóban nincs is itthon. Pedig igazán megihattunk volna egy búcsúsört:) Hahaha. De megszívta, mert mint kiderült, az új lakótársa egy ázsiai fickó lesz, és az arckifejezéséből ítélve, nem túl boldog eme ténytől. Viszont beköltzik az én szobámba és az övé lesz kiadva. Állítólag a fickó egy órával azután jelentkezett, hoyg fellőtték a hírdetést és csak az ő szobáját nézte meg és azonnal közölte, hogy kell neki. Szóval végül is, akkor az én szobámat mégsem mutogatták, ahogy azt gyanítottam.

Na de a lényeg a lényeg, hogy ma mikor kipakoltam az utolsó böröndnyi adagot is új otthonomban, eléggé megnyugodtam. Jó lesz. És amikor visszafelé sétáltam a buszmegáállóban és felültem a buszra boldogan nyugtáztam, hogy ez az utolsó utam a 33 Rutherford Close-ba. Soha többet nem kell együtt buszoznom, azokkal a kiábrándult népekkel és metrómegálló csak 5 perc séta és 40-50 perc alatt bent leszek a cityben és nem másfél óra alatt! Szóval bye bye pónik!

Oh jut eszembe, ma délután mikor hazabringáztam találkoztam a póni tulajodnosával, aki pórázon vezette a kisebbiket. Annyira kicsi az a ló, hogy egy dog is nagyobb nála. Vicces állat. De ahogy elnézem már csak kettő van neki. Ja és kérdezett tőlem valamit a faszi. De foglalmam sincs mit, mert valami olyan brutál angolt nyomott, hogy azon csodálkozom, hogy itt a népek, hogy értik meg egymást.

Na hát még egy tanulság a végére. Teljesen fölösleges befizetni drága fontokat olyan weboldalakra, amik csak szobákkal, meg házosztással foglalkozik, mert pontosan ugyanazt meg lehet találni a gumtree-n is, ami teljesen ingyenes...

És holnap jön Julcsiiiii! És zúzunk Londonban egész hétvégén!

És remélem, hogy legközelebbi költözésem Johnnyhoz lesz ősszel.

Most befejezem vár a Crabbiezem:)
Cheers


1 megjegyzés: