Meanwhile Nick Cave was playing in Budapest the swans were dancing in London.
http://www.eno.org/see-whats-on/productions/production-page.php?itemid=2384
Kronológiai sorrendben nem ez a történet jönne, de nem bírom ki, hogy ne írjak valamit a mai estémről.
Operában voltam ma. És mivel mostanság eléggé felkészületlen vagyok mindenből, csak egy pár órával az érkezésem elött jöttem rá, hova is megyek helyileg. Na de semmi gond, mert azért utolsó pillanatban hazamentem átöltözni. De amúgy sem lett volna nagy probláma, ha úgy nevezett smart casualban megyek, mert itt a színházbajárásnak és vele együtt az operának is olyan kultusza van, hogy az emberek, annyira természetesnek veszik, mint nálunk a mozit. És bár az Colisuem, ami az angol nemzeti opera, igen impozáns kívülről és belülről is még sem annyira ünnepélyes és kiemelkedő, mint a mi Operaházunk Budapesten és bár a jegyek akár a csillagos eget is üthetik, még sem akkor nagy cucc itt elugrani az operába. Egyszeráen a kultúra része.
Pár hete Miriam-mal elhatároztuk, hogy mivel mindketten azonnal szerelemben estünk a metroállomásokon kihelyezett Swan Lake plakátokba, nekünk ezt látnunk kell.
Annyit tudtam róla, hogy a klasszikus Tchaikovsky Hattyúk tava lesz modern kortárstáncba ötvözve feltárbózva némi svéd és internesönel pop rock zenével.
Nos a történet az, hogy egy svéd koreagráfus név szerint Fredryk Rydman egy nap, mikor Camden Marketen a csillogó lakk fétis csizmákat és a fehér tollkabátokat nézegette arra gondoltolt, hogy lehetnének azok a bizonyos hattyúk Rothbart "védelmében" drogokon tartott prostituáltak. És a klasszikus balett lehetne akár ötvözni a street dance vonalával is.
Nos én nem vagyok sem kritikus, sem műértő, de azt kell mondjam remekművet alkott a fiatalember. És a mű komolysága mellett hol sírhatnékom támadt, hol pedig akkora volt a mosoly az arcomon, hogy a szám majdnem körbeszaladt a fejemen. Hihetelen hatása volt. És nem is lehetett volna ezt jobb helyen látni, mint a londoni operában. Annyira illett ebbe a városba, ahol a klasszikus építészet oly kellemesen megfér a modern üvegpalotákkal. Egyszereűen tökéletes helyszín egy darabnak, amely ilyen sikeresen vegyíti a klasszikus baletett és komolyzenét a modern táncokkal és zenével. És a díszlet, a látvány és jelmezek egyszerűen kábítóak voltak. Nem is beszélve a fekete hattyú térdig érő Doc Martenséről.
Szóval siessetek Göteborgban még lehet rá jegyet kapni!
Plussz poén, hogy 20 fontos jegyet vásároltunk meg, ami a második emelet utolsó sorába szólt, de mivel ezen emelet 40 fontos első soros helyei üresek maradtak, ezért mindenki fogta magát és előre költözött a darab kezdete elött 1 perccel. No hát mi sem voltunk restek és az erkély első sorában találtuk magunk, tökéletes rálátssal a színpadra.
Ezenkívül felfedztem egy nagyon kedves kis sikátort, ami összeköttetésben áll több kocsmával is és mint dohányzó szolgál. Annyira eldugott volt, hogy mikor Miriamnak meg akartam mutatni, rendesen keresnem kellett a szűk rést és csak akkor találtuk meg újra, mikor emberek eltűntek látszólag két ház illesztésében.
Na és persze a Coliseum a Trafalgar tér közelében, szóval bár átfutott az agyamon, hogy 18 év után ez az első év, hogy nem vagyok ott a Szigeten egyetalán nem bánom. Akkor sem, ha miközben a darabot néztem révületben Londonban valahol a hajógyári szigeten Nick Cave mesélt.
Swan Lake reloaded. És London újraélesztett.
A személyes megközelítés pedig a következő:
Akik ismernek és ott voltak az esküvőmön és nem késték le az első 5 percet, tudják, hogy a Hattyúk tavára vonultunk be. És az is tudják, hogy pénteken lesz 10 éves évfordulója eme vonulásnak.
És akik még mindig követnek, tudják, hogy az új szerelmem egy svéd álom férfi. És kérem ez egy svéd tánc társulat volt.
És aztán volt egy rész mikor a hattyúk haldokolni kezdtek valamiféle halucinációs drogrévületben. Utána meg egy rész mikor mennyaszonyi ruhába öltözve jöttek a kifutón egy kifutón és Björkre kellették magukat az ifjú hercegnek. Nem tudtam nem a régi dolgok elmúlására és lezárására, valamit az új élet kezdetére gondolni. Ahogy a herceg szerelme megtöri az átkot és és a hattyúk visszaváltoznak emberré és a jóság győzedelmeskedik a gonosz felett. A szép és tiszta szerelem, amely minden bűnt elmos és mindent legyőz és tisztára mossa még a foltos lelket is.
http://www.eno.org/see-whats-on/productions/production-page.php?itemid=2384
Kronológiai sorrendben nem ez a történet jönne, de nem bírom ki, hogy ne írjak valamit a mai estémről.
Operában voltam ma. És mivel mostanság eléggé felkészületlen vagyok mindenből, csak egy pár órával az érkezésem elött jöttem rá, hova is megyek helyileg. Na de semmi gond, mert azért utolsó pillanatban hazamentem átöltözni. De amúgy sem lett volna nagy probláma, ha úgy nevezett smart casualban megyek, mert itt a színházbajárásnak és vele együtt az operának is olyan kultusza van, hogy az emberek, annyira természetesnek veszik, mint nálunk a mozit. És bár az Colisuem, ami az angol nemzeti opera, igen impozáns kívülről és belülről is még sem annyira ünnepélyes és kiemelkedő, mint a mi Operaházunk Budapesten és bár a jegyek akár a csillagos eget is üthetik, még sem akkor nagy cucc itt elugrani az operába. Egyszeráen a kultúra része.
Pár hete Miriam-mal elhatároztuk, hogy mivel mindketten azonnal szerelemben estünk a metroállomásokon kihelyezett Swan Lake plakátokba, nekünk ezt látnunk kell.
Annyit tudtam róla, hogy a klasszikus Tchaikovsky Hattyúk tava lesz modern kortárstáncba ötvözve feltárbózva némi svéd és internesönel pop rock zenével.
Nos a történet az, hogy egy svéd koreagráfus név szerint Fredryk Rydman egy nap, mikor Camden Marketen a csillogó lakk fétis csizmákat és a fehér tollkabátokat nézegette arra gondoltolt, hogy lehetnének azok a bizonyos hattyúk Rothbart "védelmében" drogokon tartott prostituáltak. És a klasszikus balett lehetne akár ötvözni a street dance vonalával is.
Nos én nem vagyok sem kritikus, sem műértő, de azt kell mondjam remekművet alkott a fiatalember. És a mű komolysága mellett hol sírhatnékom támadt, hol pedig akkora volt a mosoly az arcomon, hogy a szám majdnem körbeszaladt a fejemen. Hihetelen hatása volt. És nem is lehetett volna ezt jobb helyen látni, mint a londoni operában. Annyira illett ebbe a városba, ahol a klasszikus építészet oly kellemesen megfér a modern üvegpalotákkal. Egyszereűen tökéletes helyszín egy darabnak, amely ilyen sikeresen vegyíti a klasszikus baletett és komolyzenét a modern táncokkal és zenével. És a díszlet, a látvány és jelmezek egyszerűen kábítóak voltak. Nem is beszélve a fekete hattyú térdig érő Doc Martenséről.
Szóval siessetek Göteborgban még lehet rá jegyet kapni!
Plussz poén, hogy 20 fontos jegyet vásároltunk meg, ami a második emelet utolsó sorába szólt, de mivel ezen emelet 40 fontos első soros helyei üresek maradtak, ezért mindenki fogta magát és előre költözött a darab kezdete elött 1 perccel. No hát mi sem voltunk restek és az erkély első sorában találtuk magunk, tökéletes rálátssal a színpadra.
Ezenkívül felfedztem egy nagyon kedves kis sikátort, ami összeköttetésben áll több kocsmával is és mint dohányzó szolgál. Annyira eldugott volt, hogy mikor Miriamnak meg akartam mutatni, rendesen keresnem kellett a szűk rést és csak akkor találtuk meg újra, mikor emberek eltűntek látszólag két ház illesztésében.
Na és persze a Coliseum a Trafalgar tér közelében, szóval bár átfutott az agyamon, hogy 18 év után ez az első év, hogy nem vagyok ott a Szigeten egyetalán nem bánom. Akkor sem, ha miközben a darabot néztem révületben Londonban valahol a hajógyári szigeten Nick Cave mesélt.
Swan Lake reloaded. És London újraélesztett.
A személyes megközelítés pedig a következő:
Akik ismernek és ott voltak az esküvőmön és nem késték le az első 5 percet, tudják, hogy a Hattyúk tavára vonultunk be. És az is tudják, hogy pénteken lesz 10 éves évfordulója eme vonulásnak.
És akik még mindig követnek, tudják, hogy az új szerelmem egy svéd álom férfi. És kérem ez egy svéd tánc társulat volt.
És aztán volt egy rész mikor a hattyúk haldokolni kezdtek valamiféle halucinációs drogrévületben. Utána meg egy rész mikor mennyaszonyi ruhába öltözve jöttek a kifutón egy kifutón és Björkre kellették magukat az ifjú hercegnek. Nem tudtam nem a régi dolgok elmúlására és lezárására, valamit az új élet kezdetére gondolni. Ahogy a herceg szerelme megtöri az átkot és és a hattyúk visszaváltoznak emberré és a jóság győzedelmeskedik a gonosz felett. A szép és tiszta szerelem, amely minden bűnt elmos és mindent legyőz és tisztára mossa még a foltos lelket is.
 |
| Az a bizonyos kis sikátor |
 |
| Colisuem kívülről (na ki találja meg a sikátorom-rajta van!) |
 |
| Ez meg a Coliseum (Angol nemzeti Opera) Belülről |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése