Szóval Nelli barátném eljött hozzám Londonba, hogy megnézzük a Stonehenge-t, elkiránduljunk valami vidéki kis faluba és aztán annyi angol kocsmát járjunk végig, amennyit csak tudunk.
Mivel vonattal közlekedni itt horror áron van és időben is nagyon igényes ezért életünk kockáztatása árán kibéreltünk egy autót 89 fontért, teljeskörű biztosítással a Eurocartól, hála Benita barátnénknak. És aztán csütörtök reggel az én vezetésemmel és Nelli navigálásával (én nem vezettem majd egy éve, NElli pedig nem túl jól tájékozódik, valószínűleg fordítva jobban ment volna, hiszen ő vezet minden nap én viszont jól tájékozodóm, de a jobb kormány eléggé megrémítette kedves barátném, így alakult ki ez a megoldás) szóval csütörtök reggel "hit the road" és elindultunk Stonehenge felé.
Az időjárásnak már itt szeretnék külön köszönetet mondani, ugyanis átlagon felül 30 fok közeli hőmérsékletet produkált Nelli teljes tartózkodása alatt. Napsütéssel boldogsággal. Én meg jól felkészítettem szegény barátnémat, hogy hozzon meleg cuccot, mert itt aztán nagyon hideg van, hát igazából bikini kellett volna, hamár tengerpart...
Szóval azt kell mondjam minden nagyon tökéletes volt és az élmény is abszolút leírhatatlan. Anglia csodás. Bárki mást mer állítani, kérem lőjétek le a nevemben.
A másik amiért hálásak lehetünk, hogy május közepén hétköznap senki nincs a tengerparton és mivel a meleg igen hirtelen jött, nem volt idejük az embereknek szabadságra menni időben és mi boldogan bóklásztunk a néptelen tengerparton és az Old Harry Rock hoz vezető úton.
 |
| Mi a beton út helyett a szépséges zöld mezőt választottuk |
 |
| Zöld mindnehol, kis virágokkal és no people! |
 |
| Tehénszelidítő |
 |
| Majd valahol a juhok mögött felsejlik az a bizonyos kőrakás. |
Stonehenge-nek számtalan misztikus története van, én itt nem mennék ebbe bele. És még csak nem is ez az egyetlen Angliában. Állítólag azért pont ez lett a leghíresebb, mert Victoria korában ezt tudták a legjobban megközelíteni a turisták, mert emellett megy út. Majd egyszer lehet szánok időt a többi henge felfedezésére. A lényeg, hogy sokan előre szóltak, hogy elég nagy csalódás lesz, mert nem lehet közel menni, emiatt viszont örömmel tapasztaltuk, hogy egész közelről csodálhattuk meg eme ódon építményt. És lévén csütörtök kora délután volt, turista is csak mersékelt számban lődörgött. Persze találkoztunk magyarokkal. Mert a magyarok mindenhol ott vannak.
 |
| Szép, nem? |
 |
| Stonehenge szelfi |
 |
| Az én koncepcióm, hogy ezek bizony nem az eredeti kövek, csak betonra öntött purhab és azért nem lehet közel menni, mert akkor tapítás útján rájönne mindenki a csalásra és nem lehetne érte 15 fontot elkérni. ÉS kérem szerintem ez a kép bizonyítja az állításom! |
 |
| Na jó azért klassz élmény. |
 |
| Nem lehetett abbahagyni a fotózást |
Aztán nagy nehezen tovább álltunk. Azért megjegyzem idősebb kollégáim laktak errefelé régen és ők még a kövek között rohangáltak szabadon és a gyerekeik meg simán felmásztak a kövekre...
Lévén vércukor szintünk a béka segge alatt volt, gyorsan bepattantunk a legközelebbi pubba és micsoda ebédünk volt!! 100 pontos és alig fizettünk érte 6 fontot:)
Aztán elindultunk következő cálpontuk felé Swanage-ba.
 |
| Útközben vásároltam a híres angol eperből, be akartam bizonyítani Nellinek, hogy az eper az itt sokkal jobb. Nos nyílván pont nem sikerült... |
Mivel GPSszel mentünk, a GPS elvarázsolt minket erre a csodálatos helyre, ahol egy kb. 3 perces kompúton lehet átjutni egyik partról a másikra. És micsoda kilátásban volt részünk. Állítólag ezen a területen szubmediterrán az éghajlat és a növényzet is. És tényleg, tökéletesen elfeledkeztünk róla, hogy Angliában vagyunk. Tisztára olyan volt mint valami csodás mediterrán tengerpart és még az idő is jó volt.
 |
| E lánc segítságável húzzák a kompot át egyik oldalról a másikra. |
A Swanage-i szállásunk egy Bed and Breakfast volt, nem épp a legolcsóbb kategória, de abszolút hibátlan és tökéletes kiszolgálás.
 |
| A tenger part Swanage-ban |
 |
| Homokvárépítő verseny? |
 |
| A nyugalom partján |
 |
| Tipikus angol kisváros a tengerparton, kell a szórakotató centrum is. Funland.:) |
 |
| Na ez a fickó teljesen kész volt, direkt behúzta a seggébe a rövidnaciját, mielött leült a bársonyszékre. És ami még durvább, másnap a város egy teljesen másik pontján ütköztünk bele és még mindig ebben a csodás rövidnaciban nyomta. |
 |
| reggeli tökéltesség |
Swanage egy kicsi város a tengerparton, szerintem a helyi angolokon kívül mások nem mennek oda. Nelli a googlemapen nézelődve találta ezt a helyet, de azt kell mondjam igazi kincsre leltünk.
Nem csináltunk semmi különöset, csak sétáltunk és élveztük a néptelen kisváros hangulatát.
 |
| A kiadós reggeli, ami nem csak full english breakfast volt, hanem pluszban csümölcs műzli és mi szem szájnak ingere. |
Másnapi mission séta az Old Harry Rock-hoz. Amit egyébként még a Lonley Planet sem jelez. Persze sikerült kicsit eltévedni egyszer, de ugye az út lényege maga az út és nem a cél. Persze azért ebben az esetben a cél valami egészen rendkívüli csoda volt, de majd meglássátok később.
 |
| Ki gondolná, hogy ezek a vidéki angolok az isten háta mögött miket tárolnak a garázsban.... |
Ahogy mondtam az út maga is csodálatos volt. Már annyira vágytam kijutni Londonból a természetbe. Az ember észre sem veszi, hogy mennyire elidegenedik a természettől, mondván vannak nekünk itt parkok tavakkal a londoni nép nem nagyon megy sehova, hiszen nekünk minden megvan itt. Az egész világ idejön, minek mennénk mi máshova. És néha kicsit olyan érzésem van, mint London lenne maga a Dark city. Már aki látta a filmet tudja miről beszélek, aki nem az nézze meg és érteni fogja.
De a lényeg, hogy én kijutottam a tengerpartra!! És a zöld természetbe!!
 |
| Ez egyszerűen hihetetlen. tengerparton ügető tehenek? |
És aztán feltűnt a cél is. Nem is tudok erről többet mondani, mert a szavak úgy sem írják le azt a csodát, amit mi itt áléltünk.
Bárcsak több időnk lett volna, de még elöttünk állt a visszaút Londonba. Így Nelli megkapta a vágyott fish and chips-ét a tengerpaton én meg a vega szenyám. és mindneki boldogan indult vissza a városba. Vagyis nem annyira boldogan, mert ezt a szépséget hátrahagyni...
Bár kinéztem valami jó kis mulatságot a szomszédban, sajna az sold out lett estére így felpattantunk a buszra és elmentünk Camdenbe pubozni.
Oké itt most jön még több kép a kirándulásunkról. Valamit picit összekavartam és most épp nincs kedvem átrendezni:)
Na és akkor szombaton újra Camdenba kötöttünk ki, kicsi shopping, kicsi pubbing, majd taliztunk két volt gimis osztálytársunkkal. Nelli az érettségi óta nem látta őket. Nekem csak Gergő volt újdonság. Dórával időnként összefutunk.
 |
| mini class reunion, panoráma módban |
 |
| A vasárnapi branchünk itt West Hampsteadben:) |
Vasárnap továbbra is olyan rekkenő hőség volt, hogy a városban rohangálás nem jött szóba. Így két megállóval arrébb lévő Hampstead Heathen kötöttünk ki. Ami egy igazi kis (nem is olyan kicsi) oázis itt a beton rengetegben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése