Éppen Ramadan van. A kilencedik hónapja az iszlám kalendárnak. Ami számukra a legszentebb hónap. Be kell valljam gyakorlatilag ezen vallási szertartások sosem érdkeltek annyira, hogy elmélyedjek a tanulmányozásukban, de úgy tűnik London ezen szegletén kikerülhetetlen.
Először az egyik muszlim fejkendős kolléganőm kezdett el beszélni erről, mert hogy éppen faszting-olnak. Ez azt jelenti, hogy nem esznek a ramadan hónapjában. Vagyis legalább is nappal nem. Reggel napkelte elött van egy ételük a suhoor és egy másik iftar napnyugta után. És ezt így csinálják egy hónapig. Ez mindenkinek kötelező kivéve a betegeket és az öregeket. Aztán napkeltekor kezdődik az imádkozás és az egy hóapos önvizsgálat.
Fejkendős kolléganőm elmondása szerint ezt azokért az emberekért teszik, akik éheznek. Illetve, hogy jobban értékeljék az ételt. Ez utóbbinak látom is némi értelmét, mert ugye attól, hogy itt ők a bőségben lévő UKban nem esznek, attól még az éhezőkön nem fognak segíteni. De mint kiderült ilynekor adakoznak is. És repülőkkel szállítják az élelmiszert oda ahol épp szükség van rá. Ezen kolléganőm szponzorál egy kislányt valami éhező országban és meghatottan mesélte, hogya kislány rajzolt neki cserébe.
Egy másik kollégám szerint ez az időszak arra jó, hgy megszabaduljon a fölös kilóktól, amit év közben felszedett és egyetalán nem olyan vészes, mint mi azt gondolnánk, teljesen jól elfunkcionál élelem nélkül. Na persze azért éjjel lehet enni, mert olyankor nem látja Allah.
Aztán ma voltam edzésen és egyszer csak úgy naplemente körül hangos kántálásra figyletünk fel, amikor is én döbbentem néztem körbe, hogy hát ez meg mi, de az edzőm csak egy legyintéssel nyugtázta, hogy hát a Ramadan és mondta tovább a dolgokat. Ennyire megszokott dolog ez itt.
Igazából nem tartom hülyeségnek az ilyen fajta vallási előrírásokat, mert lehet némi igazság abban, hogy néha nem árt megállni és felülbírálni szokásiankat, kicsit elmélyülni és a diéta is jól jöhet. Főleg, amennyiben tényleg igaz, hogy az időnkénti éhezés hosszabbítja az életet.
De persze itt van a kérdés, ami azonnal adja mágát. Miért csak ebben az egy hónapban? Az év többi 11 hónapjában lehet bűnözni, meg egészségtelen életmódot vezetni, mert majd abban az egy hónapban jól kibőjtölöm? Nem volna egyszerűbb mindig odafigyelni magunkra és másokra? Hogy aztán ne kelljen mindneféle áldozatot hozni? Olyan ez mint a Bálint nap vagy anyák napja. Tényleg csak azon az egy napon kell odafigyelnünk a másikra és azzal minden el van intézve?
Először az egyik muszlim fejkendős kolléganőm kezdett el beszélni erről, mert hogy éppen faszting-olnak. Ez azt jelenti, hogy nem esznek a ramadan hónapjában. Vagyis legalább is nappal nem. Reggel napkelte elött van egy ételük a suhoor és egy másik iftar napnyugta után. És ezt így csinálják egy hónapig. Ez mindenkinek kötelező kivéve a betegeket és az öregeket. Aztán napkeltekor kezdődik az imádkozás és az egy hóapos önvizsgálat.
Fejkendős kolléganőm elmondása szerint ezt azokért az emberekért teszik, akik éheznek. Illetve, hogy jobban értékeljék az ételt. Ez utóbbinak látom is némi értelmét, mert ugye attól, hogy itt ők a bőségben lévő UKban nem esznek, attól még az éhezőkön nem fognak segíteni. De mint kiderült ilynekor adakoznak is. És repülőkkel szállítják az élelmiszert oda ahol épp szükség van rá. Ezen kolléganőm szponzorál egy kislányt valami éhező országban és meghatottan mesélte, hogya kislány rajzolt neki cserébe.
Egy másik kollégám szerint ez az időszak arra jó, hgy megszabaduljon a fölös kilóktól, amit év közben felszedett és egyetalán nem olyan vészes, mint mi azt gondolnánk, teljesen jól elfunkcionál élelem nélkül. Na persze azért éjjel lehet enni, mert olyankor nem látja Allah.
Aztán ma voltam edzésen és egyszer csak úgy naplemente körül hangos kántálásra figyletünk fel, amikor is én döbbentem néztem körbe, hogy hát ez meg mi, de az edzőm csak egy legyintéssel nyugtázta, hogy hát a Ramadan és mondta tovább a dolgokat. Ennyire megszokott dolog ez itt.
Igazából nem tartom hülyeségnek az ilyen fajta vallási előrírásokat, mert lehet némi igazság abban, hogy néha nem árt megállni és felülbírálni szokásiankat, kicsit elmélyülni és a diéta is jól jöhet. Főleg, amennyiben tényleg igaz, hogy az időnkénti éhezés hosszabbítja az életet.
De persze itt van a kérdés, ami azonnal adja mágát. Miért csak ebben az egy hónapban? Az év többi 11 hónapjában lehet bűnözni, meg egészségtelen életmódot vezetni, mert majd abban az egy hónapban jól kibőjtölöm? Nem volna egyszerűbb mindig odafigyelni magunkra és másokra? Hogy aztán ne kelljen mindneféle áldozatot hozni? Olyan ez mint a Bálint nap vagy anyák napja. Tényleg csak azon az egy napon kell odafigyelnünk a másikra és azzal minden el van intézve?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése